Poszt, amit tilos megírni: "Miért nem írtam a blogra az utóbbi időben?". Poszt, amit lehet, sőt illik írni: "10 cikk, amit muszáj elolvasnod 2016-ban". Ezért szemérmetlenül ez utóbbi formátumhoz nyúlva, de egyértelműen az előbbi mentegetőzési szándékot leplezni próbálva ajánlom figyelmetekbe a 2015-ös év termését, némi kitekintéssel, és a 2016-ban rendszeresen frissülő blog reményével.
Az új technológiák / régi technológiák kulturális megalkotása
A 2015-ös év elején foghatták kézbe a nagy tömegek az Információs társadalom folyóirat általam szerkesztett számát. A könyvterjedelmű, teljesen ingyen letölthető Új média, régi média - Az új kommunikációs és médiatechnológiák társadalmi konstrukciója több más nagyszerű írás és a már itt is közölt bevezetőm mellett egy tanulmányomat is magában foglalja, Technopesszimizmustól a digitális utópiákig: A technológiák kulturális megalkotása címmel. A hivatalosan is évnyitó cikk a Magyar Tudományban jelent meg, A kritikai technológiakutatásról címmel. Mindezeknek az írásoknak az egyik fő üzenete az, hogy az úgynevezett új technológiákat nem csak úgy lehet - és talán nem is úgy érdemes - megérteni, hogy a technológia forradalmi vagy katasztrofális társadalmi hatásait adottnak vesszük. Hanem inkább úgy, hogy megnézzük, a társadalom, a kultúra, azaz mi magunk hogyan járulunk hozzá egy-egy technológia előretöréséhez, károsnak vagy éppen forradalminak észlelt elterjedéséhez. A technológiák önmagukban nem jelentenek semmit, mi töltjük meg őket tartalommal, de erről hajlamosak vagyunk elfeledkezni.
Digitális technológia és újságírás
Hasonló motivációja van azoknak az írásaimnak is, amelyek az újságírás jelenlegi digitális transzformációjának kulturális és technológiai összjátékát vizsgálják. A főleg a disszertációm alapján elkészült, szintén a mainstream elbeszéléssel szembemenő tanulmányok arról szólnak, hogy az újságírás sajátos szakmai, üzleti, etikai és más kulturális jellegzetességei hogyan határozták meg a digitális technológiák érvényesülését a szakmában, hogyan alakulhatott ki a jelenleg válságosnak és forradalminak egyaránt ítélt helyzet. Ezek közül már olvasható a Digitális technológia, kultúra és az újságírás határai: Hogyan formálja a kultúra technológiát? az őszi Médiakutatóban, és a tanulmány esszésített elbeszélése az Élet és Irodalomban (sajnos online is csak egy sör áráért): „Ostrom alatt”: Mit mond el az újságírás legújabb átalakulása a technológia, kultúra és média viszonyáról? A szakmaszociológiaibb vonatkozásokról elolvasható "A személyes és a nyilvános titokzatos keveréke”: szakmai határok és az újságírás ideológiája az In Medias Resben. Ennek az szempontnak a még hardcore-abb fogalmi szempontjairól szól Az újságírás határmunkálatainak fogalmi alapjairól című cikk, ami jelenleg a Szociológiai Szemlénél van második bírálati körben, így remélhetőleg idén már olvasható lesz. Szintén 2016-os megjelenésre vár két, már elkészült tanulmány, az Újságírás a Wikileaks után és a Jog, állam, hatóságok: az újságírás külső határai. És ha a sors is úgy akarja, akkor még ebben az évben megjelenhet mindezeket a munkákat monográfia formájában egybegyúró könyvem, A digitális jó és rossz megalkotása: technológia, kultúra és az újságírás határai.
Populáris zene és technológia
A harmadik terület, ami foglalkoztat egy ideje, így tavaly is, a populáris zene és a technológia kapcsolata. A fő vezérfonal itt is a technológiai ökoszisztéma kulturális meghatározottsága, azaz hogy a zenéhez kapcsolt értékeink mennyire hajlamosak meghatározni egyes zenei technológiák karrierjét, és hogy az úgynevezett fejlettség vagy minőség milyen erősen társadalmilag megalkotott kategóriák. Ebben a témában egy könyvfejezet született, a Vinyl, mp3 és kulturális tőke: az audioformátumok és zenei médiumok kulturális megalkotása, ami az Ignácz Ádám által szerkesztett Műfajok, stílusok, szubkultúrák című kötetben jelent meg. 2016 ezen a téren is sűrűnek ígérkezik: lassan befejeződnek a Barna Emíliával közösen szerkesztett Made in Hungary: Studies in Popular Music című kötet munkálatai a Routledge kiadónál - ebben a könyven angolul olvasható majd a fent említett cikk, ez lesz az Of Vinyls, Mp3s and Cultural Capital: The Social Construction of Audio Technologies. Jelenleg pedig a Zene, valós időben. Okostelefonok, streaming és zenei identitás munkacímű cikken dolgozom - súlyos határidőcsúszással.
(Az írások nagy része nem jöhetett volna létre, ha nincs az MTA BTK Médiatudományi kutatócsoportja, mely az alkotómunkát támogatta. A támogatást és a bizalmat ezúton is köszönöm.)
