Mit mond el a Gangnam Style a közösségi médiás siker kulcsáról?

2012.12.03. 05:30 tofalvyt

A közösségi médiában virálissá váló, azaz hirtelen nagyon nagy közönségeket elérő, sokak által megosztott tartalmak sikerét általában a közösségi média forradalmi erejének szokás tulajdonítani. A standard értelmezések szerint az ilyen kiugró sikerek – mint például a Gangnam Style eddigi nagyjából 900 millió megtekintése a YouTube-on – elsősorban a közösségi hálózatok által biztosított, eddig sosem látott, korlátlan lehetőségeket demonstrálják. Szerintem viszont valami egészen mást.

A 2012 késő nyarától kezdve őrületes sikertörténetet produkáló Gangnam Style videó elvileg minden tulajdonsággal rendelkezik ahhoz, hogy az online közösségi média felszabadító, forradalmi erejének tökéletes demonstrációja legyen. Annak az erőnek, ami pusztán a megosztások által, minden előzmény nélkül bárkit pillanatok alatt a semmiből a globális hírnév csúcsaira repíthet.  

A PSY nevű dél-koreai zenekarról, illetve a mögötte álló személyről, Park Jae-sangról korábban senki nem hallott, a videó egyszercsak híres lett, nem csak milliók nézték meg, de a jellegzetes táncmozdulatokat rögtön másolni kezdték, feldolgozásokban, videókban, mindenhol, olyan univerzális geggé vált, amit azok is továbbosztottak, akiknek valóban tetszett, és azok is, akik nevetségesnek találták.

Ahogy azonban a hasonló esetek többségében, itt is elég nagyjából öt perc utánajárás ahhoz, hogy kiderüljön: korántsem csak a közösségi médiában rejlő potenciálról van szó, és egyáltalán nem csak a véletlennek és a megosztásoknak köszönhető a siker.

Park Jae-sang korántsem a semmiből bukkant elő: az életrajzában olvasható, hogy már a kilencvenes évek végén a világ egyik leghíresebb zeneiskolájában, a bostoni Berklee College of Musicban tanult, első lemezét PSY néven már több mint egy évtizede adta ki, azóta pedig összesen öt albumot jelentetett meg, számtalan fellépése volt, és az évek alatt országosan ismertté vált Dél-Koreában. Egy olyan zenepiacon – amit már nem feltétlenül csak ebből a Wikipedia-szócikkből lehet tudni – ami az amerikai, a brit, a svéd és a japán mellett az egyik legnagyobb és legpezsgőbb a világon.  

psy-gangnam-style-opening.jpg

A tanulság tehát nagyon rövid és kiábrándítóan egyszerű. A Gangnam Style sikere viszonylag konvencionális és logikus, és a kulcsa: a munka. A következetes, több mint egy évtizeden át tartó tanulás, gyakorlás és munka.

Az online közösségi médiában, még ha sokszor eltérően is szerveződve, de ugyanúgy megvannak a határok és a hatalmi, társadalmi viszonyok által létrehozott alakzatok, legyen szó országhatárokról, kulturális különbségekről, hírnévről, sikerről vagy éppen az undergroundról. Ennek megfelelően a szabályok is a legtöbbször nagyon hasonlóak az offline világéhoz, még akkor is, ha könnyen kínálkozik teljesen külön univerzumnak tekinteni az internetet. A sok munka korábban az offline világban sem feltétlenül garantálta a sikert, így az internet sem. A szerencse korábban is hozzájárulhatott egy hirtelen karrierhez, de a legtöbb esetben az igazán nagy sikerek mögött sok-sok ezer befektetett munkaóra volt – és így van ez most, az online közösségi média korában is.

Hozzászólnál? Csak egy kattintás, és itt megteheted.

Címkék: internet youtube siker online közösségi média gangnam style

Kontent

A nevem Tófalvy Tamás, ez pedig a blogom technológiáról, digitális médiáról, kultúráról és a tartalomipar kihívásairól. Kultúrakutató és kommunikációs szakember vagyok. Jelenleg a BME KomMédia MA Digitális Média Szakirány és a Magyar Online és Digitális Médiatörténet (MODEM) projekt vezetője, és a CEU CMDS kutatója. Alapítója voltam a Zenei Hálózatok Egyesületnek és főtitkára a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének, 2012-13-ban a Columbia University Fulbright-ösztöndíjas vendégkutatója voltam. 2017-ben jelent meg első két könyvem, A digitális jó és rossz születése és a Túl a szubkultúrán, és vissza.


13100951_10153660283356317_819397252990345276_n.jpg

Címkék

2013 (1) 2015 (1) akadémia (1) Alexandre Afonso (1) apple (2) archívumok (1) beszámoló (3) bicikli (1) big data (1) brown institute (1) ceu (1) cikk (2) cikkek (1) columbia (3) cosmopolitan (1) crowdfunding (1) cukiság (1) cuny (1) cute (1) cuteness (1) digitális (8) digitális jó és rossz (1) digitális szakadék (1) doktori disszertáció (1) dow jones (1) drogkartell (1) elnökválasztás (2) előszó (1) első ajtós felszállás (1) építészet (1) érvelés (1) észak-korea (1) facebook (1) fejlődés (1) felsőoktatás (1) fizetős falak (2) forbes (1) fordham (1) gangnam style (1) google (1) google maps (1) guy delisle (1) hispán (1) house of cards (1) interjú (1) internet (4) internet.org (1) iPad (1) IPI (1) iwiw (1) iWiW (1) ízlés (1) jóslás (1) kampusz (1) katasztrófa (2) képregény (1) kerekasztal (1) koltay andrás (1) közösségi finanszírozás (1) közösségi hálózatok (1) közösségi média (1) kultúra (5) kutatás (1) láthatatlan technológiák (1) lex fenwick (1) loon project (1) magyar (1) magyar narancs (4) marketing (2) média (8) médiakutató (1) médiatanács (1) médiatörténet (1) metró (2) mobiltelefon (1) modem (1) mp3 (1) nagy adat (1) netflix (1) new york (8) nokia (1) nsa (1) nyt (1) nyu (1) obama (1) online (2) online közösségi média (2) önszabályozás (1) orbángyurcsány (1) pénz (2) piac (2) politika (1) print (1) reklám (4) romney (1) sajtónyelv (1) sandy (1) siker (1) sorban állás (1) stanford (1) szakma (1) szegénység (1) színtér (1) tanulmány (2) tanulmányok (1) társadalmi konfliktusok (1) tartalom (3) technológia (4) telefon (1) televízió (1) televízó (1) térkép (2) trend (1) trendek (1) tropicana (1) tudomány (2) tudományos életpálya (1) újságírás (7) újságírók (2) új technológiák (1) új tudomány (1) underground (1) usa today (1) üzleti modell (1) város (1) vizuális reprezentáció (1) web (2) wired (1) WiW (1) wsj (2) yottabájt (1) youtube (1) zaklatás (1) zene (1) zeneipar (1) zenei hálózatok (1) zenelejátszás (1) Címkefelhő

Licensz: nem kopirájt, de:

Creative Commons Licenc

Köszönet

A 2013 és 2014 novembere között folyó kutatásaimat, így az ekkor itt megjelenő írásokat is a Nemzeti Kiválóság Program Jedlik Ányos doktorjelölti ösztöndíja támogatta. A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.