Harc a négyzetméterekért – hogyan és hol terjeszkednek a manhattani egyetemek?

2012.10.24. 05:13 tofalvyt

Manhattan az egyik legsűrűbben beépített és lakott szeglete a világnak, ami nem csak átlagos hétköznapi kényelmetlenségekhez vezet. A negyedben található egyetemek például egyszerűen azzal a problémával szembesülnek, hogy nincs hely építkezni, és ezért gyakorlatilag minden négyzetméterért meg kell küzdeni, nem is beszélve a lakossággal való együttműködés sokféle nehézségeiről. Mit tervez mennyiből és hol építkezik a Columbia, a New York University és a Fordham? És miért nevezte tökfejnek Donald Trump a Columbia elnökét?

A 125. utcánál az 1-es metróvonal egy kicsit kibukkan a föld alól, és a szerelvény egy viadukt közepén áll meg. A hídról pedig remek kilátás nyílik egy hatalmas építési területre, amiről egészen az elmúlt hétig nem tudtam, hogy az nem más, mint a Columbia legújabb, úgynevezett Manhattanville kampuszának a kezdeti munkálatai. Az egyetem fő kampusza nagyjából tíz utcával délebbre található, egy sűrűn beépített területen, ahol egyszerűen már nincs mód a terjeszkedésre, ezért a Columbia már évtizedek óta keresi a helyet a terjeszkedésre. Ami egyszer majdnem a középső városrész lett, ahol Donald Trump biztosíthatott volna egy telket, de végül az egyetem elnöke, Lee Bollinger inkább a Manhattanville-projekt mellett döntött – ezért a nem éppen kifinomultságáról híres Trump nyíltan le is tökfejezte Bollingert.

000B0230_1.JPG

A Manhattanville-terv egyik megkapó vonása a méretei: 6,3 milliárd dollárból épül majd fel, egy komplett városnegyedet alkot majd, és a projekt nagyjából 30 évre tekint előre. Ez alatt az idő alatt valószínűleg átformálódik majd az egész városrész: ahogy az egyetem dzsentrifikálta Harlem déli részét az utóbbi évtizedekben, ez a folyamat a jövőben folytatódhat a közép-nyugaton is. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy a bővítés nem egyszerűen bővítés, hanem komplett városrehabilitációs program, ami a lakosság és a városvezetés képviselőivel való folyamatos konzultációk, felmérések, kutatások (illetve a telektulajdonosokkal folytatott perek) nyomán alakul, nem titkoltan azzal az ambícióval, hogy szociálisan is átformálják a negyedet. Ami minden bizonnyal nem lesz majd zökkenőmentes, hiszen a kontrasztok jelenleg nagyon élesek: az építési terület tőszomszédságában jelenleg a legkilátástalanabb körülmények között élő helyieknek otthont adó lakótelepi tömbök találhatók.

nyu exp.jpgA New York Universitynek (NYU) nem annyira a rehabilitációval, mint inkább a még radikálisabb helyhiánnyal és a lakosság tiltakozásával kell számolnia. A belváros szívében található NYU is hosszú évek óta tervezi új épületek felhúzását – 5 milliárd dolláros nagyságrendben –, a lakosság azonban minden újabb terv nyilvánosságra kerülése után hevesen tiltakozott a tervezett felhőkarcolók ellen, amelyek szerintük tönkretennék a negyed  (Greenwich Village) többnyire négy-öt szintes, vöröstéglás épületek által meghatározott arculatát. (A magasépületek főleg a belvárostól délre és északra fekvő üzleti negyedre és középső városrészre jellemzőek.)

A jezsuita rend által alapított Fordham University – 1,6 milliárd dollárra saccolt és 2033-as befejezéssel tervezett – terjeszkedési terveit szintén ellenszenvvel figyelik a helyiek, akik ezúttal a West Side-ot képviselik. A Central Parktól délnyugatra fekvő területen fekszik ugyanis az egyetem fő kampusza, és nem meglepő módon ott is szeretnének terjeszkedni, mégpedig az Opera közvetlen szomszédságában. Mivel ez a környék már eleve tele van felhőkarcolókkal, és elvileg a Fordhamnek még telke is volna az építkezéshez, nehezen értelmezhető a városvédők tiltakozása, akik szerint az egyetem új épületei teljesen tönkretennék az Opera körüli kulturális központ látképét.

Eddig talán a legegyszerűbb dolga a City University of New Yorknak volt: a város négy fő kerületét érintő, 2016-ig tartó tízéves és 3,4 milliárd dolláros terv eddig viszonylag zökkenőmentesen halad a menetrend szerint.

Címkék: new york pénz építészet columbia kampusz cuny nyu fordham

Kontent

A nevem Tófalvy Tamás, ez pedig a blogom technológiáról, digitális médiáról, kultúráról és a tartalomipar kihívásairól. Kultúrakutató és kommunikációs szakember vagyok. Jelenleg a BME KomMédia MA Digitális Média Szakirány és a Magyar Online és Digitális Médiatörténet (MODEM) projekt vezetője, és a CEU CMDS kutatója. Alapítója voltam a Zenei Hálózatok Egyesületnek és főtitkára a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének, 2012-13-ban a Columbia University Fulbright-ösztöndíjas vendégkutatója voltam. 2017-ben jelent meg első két könyvem, A digitális jó és rossz születése és a Túl a szubkultúrán, és vissza.


13100951_10153660283356317_819397252990345276_n.jpg

Címkék

2013 (1) 2015 (1) akadémia (1) Alexandre Afonso (1) apple (2) archívumok (1) beszámoló (3) bicikli (1) big data (1) brown institute (1) ceu (1) cikk (2) cikkek (1) columbia (3) cosmopolitan (1) crowdfunding (1) cukiság (1) cuny (1) cute (1) cuteness (1) digitális (8) digitális jó és rossz (1) digitális szakadék (1) doktori disszertáció (1) dow jones (1) drogkartell (1) elnökválasztás (2) előszó (1) első ajtós felszállás (1) építészet (1) érvelés (1) észak-korea (1) facebook (1) fejlődés (1) felsőoktatás (1) fizetős falak (2) forbes (1) fordham (1) gangnam style (1) google (1) google maps (1) guy delisle (1) hispán (1) house of cards (1) interjú (1) internet (4) internet.org (1) iPad (1) IPI (1) iwiw (1) iWiW (1) ízlés (1) jóslás (1) kampusz (1) katasztrófa (2) képregény (1) kerekasztal (1) koltay andrás (1) közösségi finanszírozás (1) közösségi hálózatok (1) közösségi média (1) kultúra (5) kutatás (1) láthatatlan technológiák (1) lex fenwick (1) loon project (1) magyar (1) magyar narancs (4) marketing (2) média (8) médiakutató (1) médiatanács (1) médiatörténet (1) metró (2) mobiltelefon (1) modem (1) mp3 (1) nagy adat (1) netflix (1) new york (8) nokia (1) nsa (1) nyt (1) nyu (1) obama (1) online (2) online közösségi média (2) önszabályozás (1) orbángyurcsány (1) pénz (2) piac (2) politika (1) print (1) reklám (4) romney (1) sajtónyelv (1) sandy (1) siker (1) sorban állás (1) stanford (1) szakma (1) szegénység (1) színtér (1) tanulmány (2) tanulmányok (1) társadalmi konfliktusok (1) tartalom (3) technológia (4) telefon (1) televízió (1) televízó (1) térkép (2) trend (1) trendek (1) tropicana (1) tudomány (2) tudományos életpálya (1) újságírás (7) újságírók (2) új technológiák (1) új tudomány (1) underground (1) usa today (1) üzleti modell (1) város (1) vizuális reprezentáció (1) web (2) wired (1) WiW (1) wsj (2) yottabájt (1) youtube (1) zaklatás (1) zene (1) zeneipar (1) zenei hálózatok (1) zenelejátszás (1) Címkefelhő

Licensz: nem kopirájt, de:

Creative Commons Licenc

Köszönet

A 2013 és 2014 novembere között folyó kutatásaimat, így az ekkor itt megjelenő írásokat is a Nemzeti Kiválóság Program Jedlik Ányos doktorjelölti ösztöndíja támogatta. A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.